Lelkünk dolgai

Körülöttem a tömeg – Ismerkedés kerekesszékkel

Ismerkedni jó… Jó az utcán, a buszon, a szórakozóhelyen, a könyvtárban. Sosem tudhatjuk milyen ember társaságába sodor a szél, milyen új barátságok születnek, vagy szerelmek élednek föl. Egy idős néniből lehet kedves nagymama-jelölt, egy sulis lányból új barátnő, egy buszon való szemezésből nagy szerelem. 

Nem tartom magam különlegesnek, de átlagosnak sem. Ha bemegyek egy terembe, óhatatlanul is rám szegeződik minden tekintet és ez nem a vörös rúzsom, vagy a derékig érő hajam miatt van így. Nem is azért, mert annyira csúnya vagyok, hogy riogatni lehetne velem. Hanem mert minden, ami vagyok, egy külső szemlélő számára egyszerűen csak más…

A helyszín egy menő szórakozóhely. Villódzó fények, hömpölygő tömeg, dübörgő zene. Imádom ezt az életérzést, a fiatalságomat és a szabadságomat élem meg általa. A lányok miniszoknyában, magas sarkúban tipegve áldoznak nőiességük oltárán, a fiúk illatosak, élére vasalt ingben, sármos mosollyal bűvölik el a szebbik nemet. Olykor-olykor engem is, bár én nem e miatt vagyok itt.
Ismerkedni jó – hangzik egyszerűen. De valóban az? Mikor van könnyű dolgunk? Ha szemrevalóak, magabiztosak, humorosak, intelligensek, tehát összességében sugárzó személyiségek vagyunk. Magasak az elvárások, bármilyen emberi kapcsolatról legyen is szó. Van, aki két perc alatt elsajátítja az ismerkedés minden csínját-bínját, míg másnak komoly erőfeszítésébe kerül mindez.
Miközben a táncparkett felé tartok meghökkent, bámészkodó arcokat látok, majd utat nyit számomra a tömeg. Eleve a VIP bejáraton jöttem be… Pedig higgyétek el, sem menő vállalkozó, sem tévés személyiség, sem pedig celeb nem vagyok. Még be sem fordulok a táncparkett mellett lévő kis asztalomhoz, mikor már a kezemben landol egy üveg sor. Tánc közben elismerő és meglepő pillantások egyvelegével találkozom. A fiatalok többsége egy vállsimogatás kíséretében mosolyogva halad el mellettem. A légkör oldódik, megszokják a jelenlétem, majd felkérnek táncolni. A hangulat az est közepe felé a tetőfokára hág, a tömeg mámoros vidámsággal körülöttem ropja, és az egész jelenet olyan, mintha egy film házibulijába csöppentem volna. Felváltva csápol velem idős, és fiatal, spicces és józan, párban élő és szingli.
Sikereimen felbuzdulva oda megyek egy kiszemelt fiúhoz, aki a bár mellett ücsörög. Előtte azért sokáig tanakodom, megpróbáljam –e, de végül belevágok. Fiatal, csinos lány vagyok, hova ez a nagy ijedség? Rám mosolyog, meghív egy italra és beszélgetni kezdünk. „Mi történt veled”? –kérdezi. Röviden megosztom vele a történetem. Azt mondja, neki is van egy jó barátja aki kerekekesszékben ül. Az est további részében kivesézi a társadalmi problémákat, az akadálymentesítés hiányát, a közlekedést, a fogyatékkal élők számára kedvezőtlen anyagi helyzetet, végezetül pedig csillogó szemekkel zárja mondandóját: „minden elismerésem a tiéd.” Én mosolygok, mint ilyenkor általában, egyik felem boldog, a másik csalódott. A flörtnek, az ismerkedésnek, a party hangulatnak lőttek, ismét a „kerekesszék-téma” van terítéken. Ma este már negyedszerre. Az emberek olykor képtelenek elvonatkoztatni. A szépség, az intelligencia, a kedvesség, vagy bármely más tulajdonság ilyenkor egy zsákba kerül és csak egy tárgy marad kint: a kerekesszék.
Viszont nem minden ennyire fekete vagy fehér, ezt tudom jól. Nézhetem úgy, hogy ismerkedni rossz, mert nem látnak bennem mást, csak a sérültet, bármilyen csábosan mosolygok is. De láthatom úgy is, hogy erőt, magabiztosságot, az életbe vetett hálát és egy pozitív szemléletet adok az embereknek, amelyekből én is táplálkozhatom. Általuk lehetek több és ők is általam növekedhetnek. Lehet, hogy egyszer az a bárpultnál lévő fiú odamegy majd egy lányhoz és felkéri táncolni. Később megismeri és beleszeret, addigra pedig már észre sem fogja venni, hogy a kedvese kerekesszékben ül.… A hajnal közeledtével a fiatalok józanodnak, a hely kezd üresedni. Mi is elindulunk feltöltődve, tele pozitív energiával, egy tartalmas estét hagyva magunk mögött. Ma is tanultam valamit.

A cikk a mindignő.hu számára íródott.

Designed by Freepik

Ölel:

 

Minden vélemény számít!