Lelkünk dolgai

Instagram és ami mögötte van – 5+1 kép, amit kitettem, de nem a valóságot tükrözte

Az Instagram ma fénykorát éli és évről évre jobban virágzik. Szépen lassan letaszítja trónjáról a többi közösségi médiát, a Facebookot, Twittert, Snapchatet, stb. De mi is az Instagram tulajdonképpen? Fotóalbum? Vagy egy általunk prezentált, a valóságot kiszínezett “álomvilág”?

Most kicsit a humor köntösébe bújtatva, mégis a téma komolyságát hangsúlyozva szeretnék nagyító alá tenni néhány, a közelmúltban általam közzétett képet, s mindazt, ami valójában mögötte van, a kép mégsem tükrözi.

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy minden, amit a képeken látunk maga a valóság. Irigykedünk a nálunknál gazdagabbakra, csinosabbakra, vékonyabbakra. Sajnálkozunk a saját életünk miatt, hiszen mi nem tehetjük meg, hogy három havonta elutazzunk, a legjobb éttermekben együnk, a legdrágább koktélokat szürcsölgessük. Így hát inkább követjük azokat, akik “Fortuna kegyeltjeként” ezeket mind-mind megtehetik. Persze ezektől csak egyre kisebbnek és kisebbnek érezzük magunkat, nem értjük, hogy ha nekik megy, akkor nekünk miért nem? De megsúgom Nektek: – néhány kivételtől eltekintve – ők sem űzhetik mindezt életvitelszerűen, ők sem feltétlenül olyan boldogok, gazdagok és szépek, egyszóval tökéletesek, mint amilyennek mutatják magukat, hiszen minden amit csak látunk tőlük, mindössze néhány apró momentum, életük egy-egy pici szeglete.
Talán képmutató vagyok, hogy éppen én írok erről, aki pontosan ugyanezt csinálja. Elég ambivalens érzések kavarognak bennem e miatt, mert bizonyos értelemben élvezem a szép képek posztolgatását, de ugyanakkor gyötör a lelkiismeret-furdalás is. Szeretem kiretusálni magamon a ráncaimat, mert miért ne tenném fel szebben a képet, ha már van lehetőségem rá? Úgy érzem, hogy ettől még nem tévesztek meg senkit, hiszen élőben látják a többiek, s persze én magam is látom minden hibámat a tükörben. Szeretek posztolni az utazásaimról, mert gyönyörű helyeken járok, boldog vagyok és ezt örömmel osztom meg a nagyvilággal. Viszont ha mások irigykedve nézik ezeket a képeimet, az szomorúsággal tölt el, mert nem célom, hogy azt éreztessem, hogy “nekem milyen jó és nekik milyen sz@r”. Imádom megosztani az éttermi fotóimat is, mert én valóban “azért élek, hogy egyek” :D, és azon ritka alkalmakkor, amikor esélyem adódik egy-egy elegáns vacsora elköltésére, hálás vagyok, örülök és (persze) késztetést érzek arra, hogy ezt meg is osszam.
Ettől függetlenül tisztában vagyok vele, hogy a világ, amiben élünk (s ami engem is beszippantott) nem jó. Nem jó a folytonos megosztási kényszerünk, a “világgá kürtölés”, a magamutogatás. Nem jó, de itt van és uralma alá vont minket. Harcolhatunk ellene, ami van akinek sikerül és van akinek nem. Én az utóbbi tábort erősítem, így csak annyit tudok tenni, hogy lavírozok valahol a rózsaszín álomvilág és a szürke valóság, az őszinteség és a felszínesség között, és próbálok magamból mindent úgy átadni, amilyen az valójában (a “nagymama-ráncaimat” leszámítva persze :D), és úgy kialakítani magamról egy képet, hogy akik egy Instagram követés után személyesen találkoznak velem, ne egy teljesen más embert lássanak face to face.
Senki sem mindig boldog, vidám és felhőtlen-életű, mindenkinek vannak nehezebb, rosszabb és “csúnyább” napjai, amit nem szívesen vállal fel, de attól még vannak!

Nos, íme néhány kép, ami bizonyítja, hogy a tökéletesen beállított képek mögött az én életem sem mindig fenékig tejfel! 😉

Ezen a fotón aktívan nyomom a “chillt” és baromira élvezem, hogy Barcelonában vagyok a napsütésben és találtam egy ilyen kényelmes kis betonheverőt (nem betonkeverőt!:D), de az igazság az, hogy a fél órával előtte befalt ebéd annyira elrontotta a gyomromat, hogy össze-vissza csikart, és majd belepusztultam… :/ Előtte és utána is üdvözöltem a wc-ben Vukot, úgyhogy gyakorlatilag az egész napom el lett szúrva. Hiába a tenger, hiába Barcelona.


A képen látható, divattervező által kapott felsőt szinte sírva vettem fel, mert annyira kövérnek éreztem magam benne, annak ellenére, hogy tudom, hogy a fekete slankít. Tapadósnak, mély kivágásúnak éreztem, és azon szenvedtem, hogy túl nagy benne a hasam és túl kicsi a mellem. Utólag azért megörültem, mert lehet, hogy picit túltoltam ezt a dolgot és nem is állt annyira rosszul, mint amennyire én éreztem magam benne… Mindenesetre az a vigyor a kifutón annyira nem volt őszinte.


Ezen a képen látszólag fürdök a tengerparti napsütésben, de valójában már órák óta úton voltunk és annyira kellett pisilnem, hogy másra sem tudtam gondolni. 😀 Szóval itt sem a meleg sugarak adta örömmámor lett úrrá rajtam, hanem alig bírtam visszatartani. 😀


Itt látszólag nagyon jól érzem magam, de valójában majd’ elájultam a lámpaláztól, amikor észrevettem, hogy Magyarország krémje előtt kell énekelnem a Premier Kult Café megnyitóján, ahol az első sorban “Vajnáék” foglaltak helyet. Úgyhogy fellépés előtt gyorsan ledöntöttem két pohár pezsgőt (amit amúgy nem is szeretek… :D).


Vidáman pózolunk a tesómmal, de igazából iszonyatos lelkifurkám volt amiatt, hogy magamat csini Piroskává, Őt pedig “farkasemberré” maszkíroztam Hallooween-re… Pedig eskü nem ez volt a cél, csak szimplán béna vagyok! 😀


Ezen a képen pedig egy karácsonyi fellépésen adtam elő, de egész idő alatt hihetetlen migrénem volt, mert előtte 3 héttel halt meg a legjobb barátnőm és teljesen össze voltam zuhanva lelkileg. 🙁

Szóval ezek lettek volna, remélem tetszett a cikk és a bennfentes infók. Bízom abban is, hogy nem volt számotokra túl sok az őszinteségemből, amivel a célom mindössze annyi, hogy picit Ti is megismerjétek képeim valódiságát, a tökéletlenségemet (ha eddig nem lett volna nyilvánvaló :D), illetve főként az, hogy belegondoljatok: még a legnagyobb sztárok Insta képei sem 100%-ig a valóságot tükrözik, és bizony az ő életük sem csak “játék és mese”. Nincs miért irigykednetek, szomorkodnotok, hiszen az életetekért egyedül Ti magatok feleltek, és ugyanilyen tartalmassá tudjátok tenni a napjaitokat Ti is, ráadásul még csak drága luxuscikkek sem kellenek hozzá. Pezsegjetek, éljetek, fotózzatok és posztoljatok, de a legfontosabb, hogy mindig a pillanatban éljetek!

Egy szó, mint száz: ma 5+1 kép valódi történetének feltárására vállalkoztam, de természetesen csak azért került fel 6 db, mert a többi Insta képem tényleg a TÖKÉLETES pillanatot tükrözte. Nyilván… 😉

Ölel:

Kép forrása: JustLikeThat;Designed by Freepik

2 Responses

Minden vélemény számít!